Van a fociban egy alapvető törvényszerűség: az a csapat, amelyik rendre az utolsó percekben szerez fontos gólokat, morálisan nagyon rendben van, és jó úton halad afelé, hogy eredményeit tekintve is a legjobb legyen.
Számtalan példát mondhatunk ilyen csapatokra, de ne menjünk nagyon messzire: bizony, a Guardiola kinevezése utáni első hónapokban ilyen csapat volt a Barcelona is. Először a Betis elleni bajnokit döntötték el 2-2 után 3-2-re az utolsó percekben; aztán az Espanyol elleni városi derbit szintén az utolsó pillanatokban (egészen pontosan: a 97. percben) nyerték meg, majd Donyeckben BL-meccset fordítottak meg 0-1-ről 2-1-re Messi utolsó percekben lőtt góljaival.
Eleinte csak a morális tartás látszott a Barcelonán, aztán szépen lassan érkezett a briliáns játék is. Mert ez a dolgok rendes menete. Először el kell hinni, hogy jó a csapat, aztán tényleg jó is lesz.
Ez az alapvető futball-törvényszerűség juthatott eszünkbe tegnap, elnézve az argentin válogatott újabb óriási presztízsmeccsét, ezúttal Genfben, Portugália ellen. (Nota bene: az argentin futball a vébékudarcot hatalmas presztízsű meccsek megnyerésével igyekszik jóvátenni: először a világbajnok spanyolokat gázolták le 4-1-re, aztán Brazíliát verték Messi utolsó percben lőtt góljával 1-0-ra, most pedig a Cé Ronaldo vezérelte Portugália ellen kísérelték meg bizonyítani, hogy a világ legjobbjai között a helyük.)
Batista kapitány tevékenységével, akinek kinevezése eleve örömmel töltött el minket, eddig maximálisan elégedettek vagyunk. Mind a válogatási szisztéma, mind a játék koncepciója, mind az elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a kapitány jó úton halad. Az, hogy ezúttal Batista Angliában hagyta azt a Tevezt, aki legutóbb betegségre panaszkodva fölmondta a válogatottságot, majd három nappal később angol bajnokit játszott a Manchester Cityben, csakis helyes, a csapatmorál szempontjából fontos döntésként könyvelhető el. Mint ahogy Zanetti és Cambiasso Maradona-kor utáni reaktiválása, a fiatal tehetségek folyamatos beválogatása és tűzben tartása is azt jelzi, hogy Batista tudja, mit akar, határozott elképzelései vannak, és a jó eredmények nem a semmiből jönnek, hanem egy átalakított csapatszerkezet működéséből adódnak. Szó sincs egyelőre arról, hogy az argentin válogatott sziporkázna, ám arról igen, hogy értelmesek a válogatási elvek, van elképzelés, és van tartása a csapatnak. Mindez pedig nyilvánvaló összefüggésben van a kapitánycserével.
Az új koncepcióban Messi szerepe is megváltozott. Elégedetten nyugtáztuk Batista nyilatkozatát, amelyből az derült ki számunkra, hogy hosszú évek után először van Argentínának olyan szövetségi kapitánya, aki igazán bízik Messiben, és aki igazán a helyére próbálja tenni őt. Az eredmény látványos: míg Maradona kapitányságának szűk két évében Messi összesen lőtt három gólt a válogatottban, Batistánál négy meccs (!) elég volt neki ugyanehhez.
És nem csak a gólokról van szó. Portugália ellen Messi 11-esből talált be az utolsó percben. Persze ez is fontos volt, nem annyira a statisztika, mint inkább az önbizalom szempontjából. Sokkal lényegesebbnek ítéljük azonban Messi Di Maríának adott gólpasszát, mellyel Argentína a mérkőzésen vezetést szerzett. Miért? Mert ez már egy amolyan igazi "messzis" megmozdulás volt, olyan, amilyet a Barcelonát nézve hétről hétre megcsodálhatunk. Nézzük csak ezt a videót:
Igen, ez az igazi Messi, és ez a Messi kezdett el végre válogatott mezben is működni, élni, fickándozni.
Aligha véletlen, hogy maga Leo is pozitívan nyilatkozott a meccsről, illetve (ami ez esetben fontosabb) saját szerepéről a válogatottban. Mit is mondott? "Úgy játszhattam a válogatottban, ahogy a Barcelonában: sokat volt nálam a labda, jól éreztem magam." Ez majdhogynem "no comment" kategória.
Akárcsak Brazília ellen, ezúttal is az utolsó perc döntött Argentína javára, és ez ugye nem lehet véletlen. Ez volt a meccs legfontosabb tanulsága számunkra, nem az, hogy Messi "megverte Cé Ronaldót". (Aki látta a meccset, tudja, hogy mezőnymunkája által is sokkal többet tett hozzá a játékhoz Leo, mint a portugál világklasszis.)
Alig várjuk már a Copa Américát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Lionel85 2011.02.10. 19:40:22
Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2011.02.10. 21:47:38
Valahogy éreztem tegnap az utolsó negyedórában, hogy "lesz itt még slusszpoén". Benne volt a levegőben, hogy Leóék nem fogják annyiban hagyni. Lőttek is a hajrában egy kapufát, aztán jött a jogos 11-es a végén. Lélekben, fejben jobban ott voltak, jobban akarták a győzelmet, mint a portugálok. Ez nagyon biztató a Copa Américára nézve.
Lionel85 2011.02.11. 09:34:24